Soproni helytartósági kerület, 1849. szept.-1861. ápr.: közigazgatási egység a Magyar Királyságban, a Dunántúlon. - Az 1848/49-i forr. és szabharc. leveretése után, a vm. önkormányzati ellenállás megelőzésére az önkényuralom császári rendeletre szervezte. A IV. ~be sorolták a belügy-, az igazságügy- és a pénzügymin-nak „a magyarországi közigazgatási bíróságok szervezéséről” szóló, 1853. I. 19-i közös rendeletével, átszervezett járásokkal létrehozott: 1. Sopron megyét, Sopron országos törvényszéki székhellyel; 2. Győr megyét, a törv-szék székhelye: Győr; 3. Vas megyét, a törv-szék székhelye: Szombathely; 4. Veszprém megyét, a törv-szék székhelye: Veszprém; 5. Zala megyét, a törv-szék székhelye: Zalaegerszeg; 6. Tolna megyét, a törv-szék székhelye: Szekszárd; 7. Somogy megyét, a törv-szék székhelye: Kaposvár; 8. Baranya megyét, a törv-szék székhelye: Pécs; 9. Moson megyét, mely a soproni országos törv-székhez tartozott. 1850. I. 18: létrehozták a ~ben a zsandárságot. - 1861. IV: visszaállították az eredeti közigazg-t, de a törv-hatóságokat csak az 1870:42. tc-kel rendezték. 88

Friebeisz 1858:15. - Edelényi-Szabó 1926:657.